TRANSLATE

“Ha pletyka, miért hinnéd el, ha titok miért akarnád tudni?” (Wei Wuxian)

Rengeteg ember látta a sorozatot. Rengeteg ember olvasta a webregényt. Nagyon, nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen gondolatok fogalamzódtak meg e mondat olvasása/hallása után. Én még mindig a mélységeinek bejárásánál tartok. Mindkét tagmondat “megér egy misét”.

Ha pletyka miért hinnéd el? Nálunk ilyeneket mondanak: – Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; – Minden pletykának van valami alapja; – A kutyaugatást a szél is elhordja; – A titkot a tyúk is kikaparja; – A szó olyan mint a szél: se ló, se agár nem ér nyomába; – Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába; – Ahol a pletyka felüti fejét, ott pirosak a nyelvek; – Aki fecseg neked, fecseg rólad is.

Wei Wuxian értelmezésében érdemes figyelmen kívül hagyni a pletykát. A Lan klán szabályai között pedig egyenesen szerepel: távollévőkről nem beszélünk. Ez milyen furcsa gondolat ugye? Teljesen szembe megy a mindennapi gyakorlattal. Beszélgetések jelentős része más személyekkel történt események megbeszélése, sőt inkább kibeszélése. Ha valamiről tudod, hogy pletyka, akkor is beég a gondolkodásodba, adott kontextusban ismeretként használod fel akkor is, ha tudva tudod, hogy az igazságértéke kétséges.

Nagyon érdekes számomra a saját személyiségem változása. Változása, mert ugye hogyan is hívhatnám személyiségfejlődésnek. Hogyan is ítélhetném meg saját magamról, hogy ez fejlődés-e, vagyis pozitív irányú a változás avagy nem. Egyáltalán ahhoz, hogy valamiről azt mondjuk, hogy pozitív irányú változás, kellene, hogy birtokában legyünk valamilyen célnak és annak, hogy ennek a célként megjelölt eszenciának igazságértéke van. Objektív, vagyis általános igazság pedig ugye nincs.

Azt gondolom, hogy már nem foglalkozom pletykákkal. Sok esetben odébb lépek, és nem hallgatom. Nem veszem a fáradtságot, hogy ezt kinyilvánítsam, vagyis szó nélkül megyek odébb vagy figyelek másra.

Igazából ennél is érdekesebb a második rész.

Ha titok miért akarnád tudni?

Ha kimondásra kerül a szó, hogy van valami titok, rögtön ezerrel érdekelni fog mindenkit. Mindenki tudni akarja. És tényleg. Miért? Jó, ott van az ember alapvető kíváncsisága az ismeretlen dolgok iránt, de ez mégis valami más.

Ha belegondolsz egy titoknak súlya van. Oka van annak, hogy titok, hogy valaki nem akarja, hogy napvilágra kerüljön. Ha napvilágra kerül, terhelt helyzetbe kerülünk. Az is, akiről szól a titok, és az is, aki megtudja. Felfedődik egy személy tette, más személyek sérelmei, bűn, vagy “csak” megaláztatás. És ott a másik fontos kérdés, mit tesz a titokkal, illetve a titok tudásának birtokában az, akinek tudomására jut?

Másképp gondolok WWX óta a titkokra. Igaz. Miért is akarnám tudni? Akarok-e olyan helyzetbe kerülni, hogy döntés előtt álljak, hogy mit tegyek, mit tehetnék és mit kellene tennem?

Eljutottam oda, hogy a családállításokon felfedett, feltáruló dolgokat ne éljem meg teherként, de mégcsak pikáns részletként sem. Sok esetben régmúltbeli vagy jelenbeli titkok is felszínre kerülnek. Ezekre a dolgokra nem gondolok konkrét ismeretként, nem úgy gondolok rá, hogy megtudtam valamit, nem kapcsolom személyhez, hanem csak a megoldandó szituáció egy-egy tulajdonságaként értelmezem.

A családállításokon minden kiderülhet. Eleinte azt gondoltam, hogy jó, de legalább is nagyon érdekes az, ha fény derül a múlt vagy a jelen titkaira. Ma azt gondolom, a megoldás a fontos. A titkok súlyos terhet jelenthetnek. Ha megoldást találhatunk a részletek felfedése nélkül, akkor tegyük azt. Az is igaz persze, hogy rengeteget tanultam ezekből a megélésekből az emberek érzelmeiről, világhoz való viszonyukról, más emberekkel való kapcsolatok skálájáról. Bűnről, a gonoszról, a jóságról, fényről és árnyékról, isten számtalan megjelenéséről ezeken az állításokon.

És zárszóként ismét a sorozat, aminek gondolatai közül rendre szembe jut valami ami kapcsolódik a témához mire az írás végéhez érek. Rendre ott a felismerés, tényleg WWX így látta. WWX azt mondja, mi értelme a múlt eseményeit elemezni, mi értelme tudni, hogy adott dolgot ki, hogyan követett el, megváltoztatni úgy sem lehet, és ha megvan a megoldás, akkor jobb, ha tovább lépünk.