Idézet egy FB posztból:
Kérdező: Milyen életet tekintenél szenvedélyesnek?
Wang Yibo: Szerintem nem mindenki akarja, hogy az élete szenvedélyes legyen, vannak, akik azt akarják, hogy az életük hétköznapi legyen, és jó, ha olyan életet választanak, amely kényelmes számukra. Amíg ezt saját maga választja, addig az a szenvedélyes élet.
Őszintén szólva Yibo annyira következetes volt ezzel az üzenettel. Az én világom szabályaiban (dalszöveg) yibo azt írta, hogy „járj a saját ösvényeden, választhatsz egy zajos partit vagy maradhatsz a takaróidban, lehetsz körsárkány vagy lusta féreg” „élj olyan életet, amit élvezel” És Yibo, tökéletes példája annak, hogy valaki belső motivációval táplálkozik, ahol keményen dolgozik, egyszerűen csak élvezi, amit csinál, figyelmen kívül hagyva a gyakorlati jutalmakat vagy a külső megerősítést. Ezért az életében az idézet: „éld az igazságod, ne élj úgy, hogy mások kedvében járj.” Tudom, hogy Yibo egymillió év múlva soha nem tartja magát filozófusnak. Dokumentumfilmjében azt mondta, hogy “nem vagyok abban a helyzetben, hogy bárkinek átadjak bármit is, csak próbálom a legjobban csinálni azokat a dolgokat, amiket szeretek”, de pontosan ez az üzenete: “kérdezd meg magadtól, mi tesz boldoggá, és tedd azt.”
Nagyon érdekes számomra az a mód, ahogyan Yibo bölcs. Úgy gondolkodik, mint néhány idős ember, aki élete során eljut a bölcsességig. Így született. Bölcs öregembernek.
Gondolom öreg lélek, aki kapott még egy inkarnációs lehetőséget, amikor azt csinálhat, amit akar. Bár a boldogságért és a sikerért meg kellett dolgoznia. Ahogy énekli: “Ebben az életben megtapasztalunk minden jóindulatot, és minden rosszszándékot.”
Nekünk többieknek mennyi időbe telik eljutni oda, ha egyáltalán eljutunk, hogy minden embernek más a jó, mindenki tegye azt, ami neki jó, és megértsük, hogy hogyan is jöhetnénk ahhoz, hogy bárkinek is tanácsot adjunk, vagy főleg, hogy megmondjuk neki mi lesz a jó, mit kellene tennie.
Élj szenvedélyesen, csináld azt, ami boldoggá tesz.
Az én életemben folyamatosan jelen volt és van a halogatás.
Fiatal koromban egy társadalmilag elfogadott szokásrend szerint zajlott az életem. Fontos volt számomra vagy inkább el sem tudtam képzelni, hogy lehetne másképp, mint hogy legyen párkapcsolatom, legyen férjem, legyen gyermekem. És ez az út aztán beletett a taposómalomba, mivel nem voltam olyan gazdag, hogy megengedhettem volna magamnak, hogy mást csináljak, mint a munka, család, kapcsolat néhány baráttal háromszögben mozgás.
Hol van ebben a halogatás? Amikor befejeztem a középiskolát valamilyen mezőgazdasági egyetemre szerettem volna menni, ez a véremben van. Az apu azonban nem írta alá a jelentkezési lapomat, mondván, hogy nem lánynak való. Én pedig beletörődtem (!). Eszembe sem jutott, hogy nem kellene ezt elfogadnom, hogy enélkül is megpróbálhatnám, még ha el is utasítottak volna. Azt mondta, válasszam inkább a kertészetet, de azt nem akartam. Az akartam lenni, ami az ő munkája is volt, agronómus. Hiszen kisgyerek koromban is jártam vele és a nagyapámmal a TSZ-be. És aztán tanár lettem. Ami azért nem volt rossz, otthon voltam, amikor a gyerekeimnek is szünet volt. Szerettem is tanítani, de mindig bennem volt, hogy igazából én nem is ezt akarom csinálni. Ma már tudom, hogy a horoszkópom is támogatta ezt, de egész felnőtt koromat végig kísérte, hogy földet szeretnék művelni. Miután bekerültem a taposómalomba, amit én úgy hívok, hogy az életcsapda, sokáig nem volt rá lehetőségem. Most már van, de a munkám még mindig más, ráadásul nagyon sok időm elveszi. Így még mindig csak halogatom, csak most már a lelkiismeret-furdalás is megjött azáltal, hogy nincs elég időm a kertemre.
Nagy Melinda a kínai asztrológia tanfolyamon is azt mondta, keresd meg, amit szívesen csinálsz, és támogatást fogsz kapni.
Csodálom Wang Yibot. A tetteit, a szavait. Lehetett volna az én fiatalkoromban is valaki, akitől tanulhatok, aki példát mutat, ha már én magamtól nem voltam ilyen bölcs. Persze az is lehet, hogy volt példa, csak én nem vettem észre. Ez is egy nagy kérdés. Mi az, ami hatással van rád, mi az, amit észreveszel, megértesz az életed adott szakaszában és mi az, amit csak később. És persze tengernyi dolog van, amit soha.
kamásli 